A nem-alvásnak vannak néha előnyei: kifoghat az ember
véletlenül egy-egy olyan filmet, melyről lemaradt előző nap…Na ma hajnalban is
ilyesmi történt velem. A BR-en ment egy csodajó film, az erőszakosan terjedő
növényekről, és ezek irtásának szükségszerűségéről. Magam is meglepődtem, mi
minden tartozik ebbe a kategóriába, s bizony sokukról nem is tudtam, hogy ide
sorolják őket.
Tájidegen növények
Tájidegennek számít miden olyan növény,
mely képes az őshonos vegetáció kiszorítására.
Behurcolt növények
Csak hozzáértő fűvészek igazodnak el a
vadon termő lágyszárú növények világában. Az ártéri vegetációban az
észak-amerikai, kelet-ázsiai gyomfajok tömegaránya ma már 10–30%-ra tehető, a
gyepszintben sokhelyütt még magasabb, állítja Németh Ferenc neves botanikusunk.
A hatalmas gyommag produkció az érintkező és távolabbi lápmedencéket is fertőzi
és az őshonos fajok kiszorításával élővilágukat elszegényíti. Így lepte el a
Nyugat-Dunántúl vízmelléki területeit a kúpvirág, a bíbor nenyúljhozzám, a
Tiszántúlt a keserű édesgyökér, a gyalogakác, az egész országot a kanadai
aranyvessző, a süntök, a japánkeserűfű. Homokpusztáinkat elözönlötte a
selyemkóró, és a híradásokban egyre többet szerepel a hiperallergén parlagfű.
Özönnövények
Inváziós- vagy özönnövények olyan, hazánkban
nem őshonos növényfajok, melyek az emberi kultúrából kiszabadulva tömegesen
terjednek és hatékonyabb növekedésük révén az elfoglalt új élőhelyekről az
eredeti, rendszerint őshonos növénytakaró alkotóit kiszorítják. Eredetükre
nézve lehetnek véletlenül behurcolt növények, de vannak
"kultúr-szökevények" is szép számmal, melyeket az ember termesztés
céljából hozott be. Az emberi kultúra által alaposan átformált tájban a
szigetszerűen fennmaradt természet- közeli növénytakaróban komoly veszélyt jelentenek
az inváziós növényfajok.
Invazív faj
Azon tájidegen faj, amely agresszíven és nagy
tömegben terjed, tűrőképessége, szaporodó- és terjedőképessége révén elfoglalja
a természetes vagy az ember által létrehozott élőhelyeket, módosítja és
veszélyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, és ezáltal
ökológiai, gazdasági és/vagy egészségi károkat okoz. Az invazív fajok jelentős
része szándékos betelepítés eredményeként jelenik meg új hazájában. A
betelepített vagy behurcolt fajoknak csak egy része válik később invazívvá,
azonban a növénytelepítések számának és mértékének növekedésével az ilyen fajok
elszabadulásának valószínűsége egyre növekszik. Szintén növeli megjelenésük -
és ezzel későbbi károkozásuk - veszélyét a degradált és művelés alól kivont, de
nem helyreállított területek kiterjedésének gyors növekedése. Növényfajok
esetében az invazív faj megnevezés leváltására érdemes bevezetni a magyarosabb,
ma még alig használt özönnövény fogalmat. Különösen veszélyes özönnövények
hazánkban, amelyek a természet-közeli vegetációtípusokat veszélyeztetik:
Ürömlevelű parlagfű (irtása kötelező)
Iva, parlagi
rézgyom (szaporább és veszélyesebb allergén növény, mint
rokona, a parlagfű)
Zöld juhar
Bálványfa (népi nevén ecetfa)
Kanadai és
magas aranyvessző
Selyemkóró
Süntök
Japán keserűfű-fajok (naponta 25 cm-t is nőhet, 6 év kell a teljes
kiirtásához a gyorsan növekvő, szerte-ágazó hatalmas gyökérzete miatt)
Akác
Amerikai
kőrisek
Bíbor
nebáncsvirág
Gyalogakác
Kaukázusi medvetalp (érintése az ember számára akár veszélyes is lehet, ugyanis égési sérülésre hasonlító tüneteket okozhat, hatalmasra, akár 2 m-re is megnő)
Amerikai, kínai
karmazsinbogyó
Kései meggy
Keskenylevelű
ezüstfa (népi nevén olajfűz)
Átoktüske
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése