2016. december 4., vasárnap

Csak úgy....

(...kissé szomorúan....)


Teszem félre a forintokat – mert ugye, sose lehet tudni – jó, ha lapul valamennyi a ládafiában. Kétszer meggondolom mire adom ki. (A napokban mondtam fecsegés közben: na, most veszek már egy csokit magamnak is – mire beszélgetőtársam megkérdezte, mi  az, hogy „most már”? – hát te igazán megengedhetnéd magadnak többször/máskor is… Ja, megengedhetném, de mégse teszem….)
Naszóval a lényeg: spórolok, mert kell. Meg mert amúgy is egész életemben hozzászoktam már, hogy nem dobáljuk ki felesleges dolgokra kicsi pénzünket. (Egyszer megírtam Németországba, hogy 40 évi munkaviszony után menyi a nyugdíjam. Visszaírtak, hogy „lehagytam” egy számot, mert ennyi nem lehet….)

Jövök haza a buszon, találkozom egy szomszédasszonnyal. Évtizedek óta van köztünk valamiféle fura kapcsolat, 6 gyereke volt, (még 3 itthon van) – munka csak hellyel-közzel, ill. a most divatos közmunka - aminek már a nevétől is feláll a szőr a hátamon. Amióta ismerem őket, nehezen, küszködve élnek. És nem kertelek, tényleg szegények. Volt pár alkalom, amikor segítettem őket ilyen-olyan módon, már amennyire tudtam. De mióta nyugdíjas vagyok, csak kifőtt levescsontot, meg a cica-maradékot  viszem át a kutyájuknak – mert én még azt se dobom a szemétbe, amit meghagynak a macskák.

Meséli az asszony, hogy ebben a hónapban volt a villany/gáz éves elszámolás és keményen rá kellett fizetniük. Azt se tudja, hogy húzza ki a következő fizetésig. Először elmagyaráztam neki (csak reménykedem, hogy megértette)  - miképp kell(ene) figyelni az éves elszámolások utolsó sorát, nevezetesen a következő évre lekötött mennyiséget, hogy 2017-ben ne érje őket efféle „meglepetés”.
Egyébként nem tudom, az emberek miért nem törődnek egy ilyen egyszerű dologgal, csak amikor jön a végszámla, akkor kapnak dührohamot – pedig egyszerű lenne egy telefonnal rendbe-tenni a következő évet… No, mindegy, szóval elmondtam, mit kéne tenni.

És hazajöttem.
És kimentem a kamraszekrényemhez és egy nagy nylon-szatyorba bepakoltam olyasmiket, amiből nekem mindig van itthon tartalékom. (rizs, cukor, liszt, száraz tészta) Fogtam még egy üveg lekvárt is, egy főzésre való krumplit, meg hát volt almám, azt is. És átvittem nekik.

És ezt most nem azért írtam, hogy elkezdjen bárki is hozsannázni a „jócselekedetemről” – azért írtam, mert rettenet, hogy emberek és gyerekek nélkülöznek – és nem alkoholista az apa és nem lottózta el a pénzt az anya… Egyszerűen 30 éve is szegények voltak és ma is azok és érdekes módon a rendszerváltás semmivel se vitte őket előrébb, sőt. "Mások" meg azt se tudják, jómódjukban miképp szórják a pénz. (Milliomos énekes kifizeti öregmama kis-tételű bevásárlását ? És ez hír a médiának ?  Na ne már...sírni, vagy röhögni-való....)

Olyan gyakran érzem, hogy nem szeretem ezt a világot, ami itt van… És persze tudom, hogy ez még nem is a legrosszabb helyzet és tudom, hogy Afrikában éhen halnak csecsemők…. és sorolhatnám a bajokat.
Valahol, valami nagyon el van romolva. És sajnos, nem tegnap óta.
Ki, mikor fogja végre a dolgokat helyretenni ? 



9 megjegyzés:

  1. Ez a rezsire ill. díjemelésre odafigyelés tényleg megoldható. Nálunk az átállás miatt(kiköltözés véglegesen) volt ráfizetés, mérgelődtem én is miatta. Amikor egyszerre jött nagy tételű számla. Remélem már beálltunk. Maradékot én is hasznosítok, még ha kóbor vagy kosztos állatoknak is. Most majd emelik a nyugdíjunkat...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ha-ha-ha (ez az utolsó mondatodra vonatkozó megjegyzésem.)
      A számlák figyelése pedig szerintem igenis fontos dolog, mert a gép is tévedhet, vagy adódhat bármilyen félreértés. Ha valaki nem figyeli az efféle dolgait, akkor érheti meglepetés.Bár - ahogy a környezetemtől hallom - ezzel a "figyeléssel" meglehetősen egyedül vagyok. Kifizetik és kész. Csak akkor lépnek valamit,ha valami nagyon durva számla érkezik.

      Törlés
  2. Nem kritika : nem vagyunk egyformák ki mit nevez médiának ( egyes számban médium) - azaz,milyen lapokat olvas,milyen tv-ket néz. Épp' 2 napja (?) a Príma Pr.-a díját ajánlotta fel egy illető. Na, még szerencsés,hogy legalább itt nem kellett a 2017-es nyugdíjemelésről és az Erzsébet utalványról olvasnom. Ne keseredj el, feltételezem nem fogjuk ( jó páran) megélni a "dolgok helyretételét."

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Lehet, rosszul emlékszem, mert csak átfutottam a híreket, de mintha ő lett volna a külföldön, Ausztriában élő díjazott. Az itthoni díjazottaknak lehet hogy mentőőv a megtiszteltetéssel járó jutalom. (HM)

      Törlés
    2. "Oplatka András a díjjal járó 15 millió forintot jótékony célra ajánlotta fel: az összeg egyik felét a hátrányos helyzetű gyerekek tehetséggondozásával, személyiségfejlesztésével foglalkozó Igazgyöngy Alapítvány, másik felét az Erdélyben hasonló missziót folytató Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület kapja." írta a
      http://www.zene.hu/20161203_prima_primissima_dij_2016_a_a_nyertesek_nevsora
      Igen, ilyen is van.

      Törlés
  3. Drága Aranyosfodorka! Az "odafigyeléssel" nem vagy egyedül! :) Én minden hónap első napjaiban leolvasom az óráinkat és göngyölítem az éves fogyasztásunkat. Épp azért, hogy ne érjen meglepetés! Az újrahasznosítás is fontos dolog a hobbimat illetően, mert épp nemrég kerültek helyükre a tőled kapott nyakkendők is! (amiről olvashatsz is nálam) Ettől függetlenül a felesleges dolgokra költésnél egy kicsit elszégyeltem magam.... nem árt átgondolnom!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az az érzésem Abile, hogy kevesebben vagyunk ilyen "régimódi gondolkodásúak" - a többség nem foglalkozik efféle piszlicsáré dologgal - aztán a végén káromkodik....
      (Mindjárt egyek a blogodba :-) nézelődni.)

      Törlés
  4. Furcsák vagyunk. Tapasztalat, hogy sokan csak a számla végösszegét nézik meg, és persze szidják a szolgáltatót, mert az könnyebb, mind leoltani a lámpát, vagy elzárni a csapot.
    Most jönnek a szemétszámlák. Több ismerősömnek is mondtam, figyeljenek oda, mert 9 havi számla nagyon sok, ha nem teszik félre a pénzt, baj lesz. Én könnyen beszélek, mert a közös költségben minden hónapban fizettem, de aki nem gondolt előre, az bajban lesz.
    Most, hogy bejelentették, jön a 10 eFt-os utalvány, az egyik ismerősöm rögtön kijelentette, miért kapnak a 100 eFt-nál több nyugdíjjal rendelkezők. Megmondaná valaki, miért gondolkoznak néhányan így?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezek szerint ti sem kaptatok szemét-számlát ebben az évben a I. negyedév óta. Mi se...De én minden "aktuális" hónapban félretettem a szemétszámla-pénzt - és nem ért meglepetés.
      Igen, az az érzésem, miképp fentebb Abile-nál is írtam - nem sokan vagyunk és főleg az idősebb korosztályból - akik még előre gondolkodunk és foglalkoztat bennünket az, hogy a pénzzel gazdálkodni kell, mert különben kifolyik a markodból. Ezt a mai fiataloknak senki nem tanította már meg - érződik is a hiánya.
      Az utalványara meg ??? Hát mit mondjak ? Így is, meg úgy is lehet nézni. Valahol már leírtam, csak megismétlem: egy ismerősöm, aki "maszek"-ként szinte egész életében "minimálbérrel" volt bejelentve - és a jövedelem zömét simán zsebre tette, most panaszkodik, hogy neki milyen kevés a nyugdíja.... Ezt érted ? Mert én értem, csak meg nem értem.
      Na akard megérteni az embereket ! Reménytelen.....

      Törlés